Műanyagok
Régen minden használati tárgyat természetes anyagokból készítettek, de ma már sok esetben a műanyagok helyettesítik ezeket az alkotóelemeket. Ez nem meglepő, hiszen csekély súlya mellett sokáig biztonságosan használható ez az anyag. És többnyire még újra is hasznosítható!
A műanyagok mesterséges módon előállított, illetve átalakított óriásmolekulájú anyagok, szerves polimerek. Ezek az anyagok igen sokrétűek, lehet belőlük szövetet készíteni, de a háztartásban és az egészségügyben is remekül használhatóak. Sőt, még az ipari tevékenységek során is jó szolgálatot tesznek szigetelőképességüknek hála.
„Mert ez műanyag!”
Aki már élt a nyolcvanas években, valószínűleg emlékezhet arra a korabeli reklámra, melynek ez volt a szlogenje. Akkoriban kezdtek ugyanis megjelenni a műanyagból készült nyílászáró keretek, melyeknek beszerelése és használata sokkal kevesebb gonddal járt, mint a korábban elterjedt, fából készült változatoké.
Ez egyébként manapság is így van, hiszen a műanyag nem szárad ki, nem igényel különösebb gondoskodást sem, ráadásul könnyen tisztítható. A régi műanyagok azonban még nem rendelkeztek olyan UV-sugárzás elleni védelemmel, mint a mai, modern fajták, így néhány év alatt elszíneződtek, megsárgultak.
A hőre lágyuló műanyagok főbb fajtái
Jelenleg három nagy csoportba oszthatjuk a leginkább alkalmazott műanyagokat, ez a polisztirol, a polietilén és a polipropilén. A polisztirolt főként egyszer használatos tányérok és poharakhoz, termékcsomagolásokhoz használják, míg a polietilént vegyi anyagok csomagolásaként és különböző csövek és kábelszigetelések alapanyagaként is ismerik.
A polipropilénből pedig főként háztartási és irodai felszerelések, játékok és kerti bútorok készülnek. Gyártási funkciójuk szerint a műanyagokat még különválaszthatjuk az úgynevezett közszükségleti és műszaki műanyagokra.
A hőre keményedő műanyagok lehetnek természetes alapanyagúak is
A hőre lágyuló műanyagokkal szemben, a hőre keményedő fajtákból nem készülnek használati tárgyak. Ebből a műanyagból epoxigyantákat, szilikongyantákat és más stabilizált, műszaki téren használható vegyületeket gyártanak.
A hőre keményedő műanyagok között találunk természetes alapú változatokat is, ezek cellulózalapúak. Az egyik, a vulkánfiber alapanyaga a papír, melyet 70%-os cink-oldattal kezelnek, így egy kemény, könnyű műanyag keletkezik, melyet régebben bőröndök készítéséhez használtak.
A viszkóz hasonlóképp természetes alapú műanyag, ebből műselyem készül, míg a fehérjeszármazékból vagy kazeinből előállított műanyagból műszaru állítható elő. De a kaucsukszármazékok, a linóleum, a bitumen, és egyes kátrányfajták is természetes alapú műanyagnak számítanak, ahogy a sellak is, amely növényi eredetű.
Az újfajta műanyagok biztonságosabbak a régieknél
A biszfenol-A, vagyis a BPA egy olyan vegyület, amely egészségkárosító hatása abból adódik, hogy nagyon hasonlít az ösztrogén hormon szerkezetéhez és működéséhez, Ezzel befolyásolja a szervezet működését férfiak és nők esetében egyaránt. Negatívan hat a pajzsmirigy működésére és a termékenységre is. Már az 1950-es években rámutattak a kutatók, hogy használata nem tesz jót az 1890-es években felfedezett vegyületnek.
Mégis csak az utóbbi évtizedben kezdték el a kiváltásán dolgozni a műanyaggyártók. Ennek oka pedig az volt, hogy a BPA-t főként élelmiszeres dobozok, cumisüvegek és üdítős palackok alapanyagához keverték a gyártás során. Ez a vegyület azonban nem köt teljesen meg a műanyagban, így melegítés során vagy folyadék tárolásakor kioldódik bizonyos mennyiség a tárolóból.
Persze, ahogy sokan azt állítják, hogy a BPA károsítja az egészségünket, épp olyan sokan vannak, akik szerint ez csupán tévhit. Mégis, egyre több gyártó állt át és áll át jelenleg is a BPA mentes csomagolások előállítására, használatára főleg az élelmiszerek, italok és piperetermékek terén.
Ez nemcsak az ő döntésük, hanem azért is történt, mert Európában és a kontinensen kívül számos más országban is betiltották a használatát. Főként a gyerekek és kisbabák számára készült termékek gyártására vonatkozik a tilalom, a gyártók azonban úgy döntöttek, hogy globálisan változtatnak.
A műanyagok hulladékként való kezelése
A műanyagból készült tárgyak nem bomlanak le, úgy nagyjából soha, és egyes fajtái a szelektív hulladékgyűjtőben sem gyűjthetőek. A műanyagok többnyire újrahasznosíthatóak, ezért az egyes országoknak érdemes befektetni ilyen üzemekbe, hiszen a világ műanyagfogyasztása egyre nő.
Az újrahasznosítással pedig megakadályozható, hogy a műanyaghulladék a végtelenségig felhalmozódjon. Nem véletlen, hogy egyre több országban tiltották be az egyszer használatos műanyagok – zacskók, evőeszközök, poharak és tányérok – gyártását és használatát. Kiváltásukhoz többször használatos zacskók és bambuszból, fából készített étkészlet használatát javasolják.
Az egyes műanyagfajták jelölése
A műanyagból készült termékeken mindig megtalálható egy piktogram, melynek segítségével beazonosíthatjuk, hogy milyen típusú az adott műanyag. Ezek a piktogramok 1-7 közötti számozást tartalmaznak és azt is megmutatják, hogy az adott műanyag tárgy vagy csomagolás újrahasznosítható-e.
Ha 1, 2, 4, vagy 5 szerepel a tárgyak alján, akkor használat után bekerülhet a szelektív szemetesbe és újrahasznosítható. Ami azonban 3, 6, vagy 7 számmal jelölt, az sajnos nem kerülhet vissza a körforgásba, hulladéktelepen végzi.
Néhány szó a mikroműanyagokról
A mikroműanyagokkal nem csupán az egyes kozmetikumok állagát javították korábban a cégek. Kerüljön ki bármilyen műanyag a természetbe, az sosem bomlik el, hanem szemmel nem látható darabokra esik szét idővel, ami aztán bekerül a földbe, vízbe. A tengeri élőlényekben már néhány éve megtalálták ezeket a mikroműanyagokat, de tavaly már az emberi szervezetben is kimutatták a jelenlétét.
Ezek a műanyagszemcsék nem távolíthatóak el a szervekből, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy minél kevesebb kerüljön a környezetbe. Ennek érdekében nemcsak a hulladék kezelésére kell odafigyelni, hanem arra is, hogy lehetőség szerint csak újrahasznosítható műanyagokból készült termékek kerüljenek forgalomba.
