Fémek

A fémek felhasználása már évezredek óta az emberiség történelméhez tartozik. Igaz, régen csak fegyvereket, dísztárgyakat és ékszereket, valamint praktikus dolgokat készítettek a különféle fémekből. A tudomány fejlődésével azonban már tudjuk, hogy az egészségünkre is jó hatással vannak egyes fajták.

A fémeket azóta használjuk, hogy az ember képes felismerni a fémérceket és ki tudja vonni értékes tartalmukat. A fémek nem vízoldékonyak, de a nedvesség hatására a többségük korrodálódik. Egyes fémek ötvözhetőek, mint például a bronzot alkotó réz és ón, mások más elemekkel kombinálhatók, ahogy a vas és a szén, amiből az acél lesz.

A fémeket szinte bármire lehet használni, lehet belőlük szerszámokat és ékszereket készíteni, műtárgyakat alkotni, de fegyvert és ruhát is, gondoljunk csak a korabeli láncingekre. Az érceket magas hőmérsékletnek kell kitenni, melynek hatására a fémek kiolvadnak belőlük. Folyékony halmazállapotban általában formába öntik a fémeket, ezekben a formákban normál hőmérsékleten idővel megszilárdulnak, ekkor már feldolgozhatóak, alakíthatóak.

Egyes fémek kellenek a testünknek, mások csak bajt okoznak

Sokunknak csak a vas jut eszébe, ha a fémek és az egészség összefüggéseiről van szó, de ennél jóval több fém van bennünk. A magnézium, a kobalt, a mangán, a molibdén és a cink mind jótékony hatással van ránk, segítenek a regenerációban, felgyorsítják a gyógyulást. A réz pedig – többek között – a korai őszülés ellen veszi fel a harcot.

Természetesen a fémek jó részének semmi keresnivalója nincs az emberi szervezetben, sőt, ezek felhalmozódása komoly betegségeket, szervleállást, akár halált is okozhat! Ezek olyan nehéz- és könnyűfémek, mint az ólom, kadmium, alumínium, higany, nikkel, valamint a króm.

Ha ezek a fémek bekerülnek a szervezetünkbe, akkor az ivóvízből, az élelmiszerekből – mezőgazdasági tevékenység során -, valamint a kozmetikumokból és az ipari tevékenységekből származhatnak. Ólom például megtalálható egyes festékekben – bár ezek lassan eltűnnek a piacról -, a kadmium pedig a dohányipar termékein keresztül jut az emberi szervezetbe.

A dohánynövény ugyanis minden vegyületet felszív fejlődése során és a mérgező nehézfém kivonhatatlanul lerakódik a cigaretták alapját képező levelekben. A higany a régi amalgámtömések egyik összetevője, így nemcsak esztétikai szempontból, hanem emiatt is javasolt kicserélni ezeket.

Melyek a leggyakrabban használt nehézfém fajták?

A nehézfém elnevezést általában a bizonyos sűrűségű és toxikus hatású elemekre értik, közéjük tartozik az ólom, a kadmium, a higany és az arzén is! Orvosi értelemben – mivel mérgezőek – még ide sorolandó a berillium, a túlzott mennyiségű vas, a mangán és az alumínium is nehézfémnek számít. A nehézfémeket főként az iparban használják fel.

A nemesfém csak ékszer alapanyag lehet?

Az arany és az ezüst sok ember számára a csillogó ékszereket jelentik. Azonban e kettőnél jóval több nemesfémet tartanak számon, ilyen a ródium, a ruténium, a palládium, az ozmium, az irídium és a platina is. Egyes források a higanyt és a réniumot is ebbe a csoportba sorolják.

A nemesfémek fajták – ellentétben a többi fémmel – arról ismerhetőek fel, hogy ellenállnak a levegő nedvességtartalmának, tehát nem oxidálódnak, és a korróziónak is. Ezek a fémek azért drágák, mert a földben viszonylag kevés található, felhasználásuk pedig főleg vezetők formájában történik, bár az arany a gyógyítás fegyvertárában is szerepel.

Sőt, az elektronikai termékekben is nagy mennyiségű arany található meg. Éppen ezért nem véletlen, hogy az e-hulladék telepeken – a többi nemesfémen kívül – az aranyat is kinyerik a telefonokból, számítógépek alaplapjaiból, stb. Az újrahasznosítás során az aranyat beolvasztják és ismét felhasználják, ezzel csökkentve az aranybányászat környezetkárosító hatását.

A könnyűfém egy egész iparág alapja lett az évek során

A könnyűfémek közé tartozik minden olyan fémfajta, amelynek fajsúlya kisebb, mint 5*103 kg/mm3, szilárdsága ezzel szemben igen magas. Ilyen például az alumínium, titán és a magnézium. Mivel súlyuk – például a vashoz képest – csekély, olyan helyeken alkalmazzák, ahol fontos a könnyű mozgathatóság, például a repülőgépek és a járműipar esetében. Azokat az ötvözeteket is könnyűfémnek nevezzük, melyek fő eleme alumínium vagy magnézium.

Mitől színes a színesfém?

Minden fémet, ami nem könnyűfém, és nincs benne vas sem, azt színesfémnek nevezzük. A színesfém és a könnyűfémek között átfedés van, hiszen ide tartozik az alumínium, és a cink, de minden olyan ötvözet is, ami nem tartalmas vasat. Egy másik nézőpont szerint a színesfémek azok az ötvözetek, melyeknek a réz az egyik alkotóelemük.

Gyakran nevezik a színesfémeket a fémek újrahasznosítási módjának is, hiszen környezettudatos módon és gazdaságosan lehet az ipari hulladékból másodlagos nyersanyagforrást létrehozni ezekből az anyagokból.

Ebbe a csoportba tartoznak a használt alumínium edények, könnyűfémtörmelék, fémesztergálás során visszamaradt hulladék, réz és cink maradékok, stb. minden, amit újra lehet hasznosítani, ezzel is csökkentve a bányászat és feldolgozás környezetromboló hatásait.