Len Anyag
A len (Linum usitatissimum) története szorosan összefonódik az emberiség történelmével. A régészeti leletek alapján a tudósok azt feltételezik, hogy már az ókori Egyiptomban is előszeretettel használták a növényt szövetkészítés céljával. Lenvászonból készültek például a fáraók és a magas rangú egyiptomiak ruházatai is.
Az eltelt évezredek során a len anyag Európában és Ázsiában is fontos szerepet kapott, az emberek mindennapi életének szerves részévé vált. Az ipari forradalom előtt a len volt a textilipar alapja, majd a pamut és a mesterséges szálak megjelenése után lassan a háttérbe szorult.
Napjainkban azonban újra reneszánszát éli, köszönhetően a fenntartható életmódra való törekvésnek és a természetes anyagok iránti növekvő igénynek. Végre egy trend, aminek szívből örülünk! S ennek apropóján mostani írásunkat is ennek a fantasztikus, ezerarcú növénynek, no meg az abból készített szövet tulajdonságainak szenteltük.
Néhány szóban a növény természetes élőhelyéről, termesztéséről
A len nem tartozik a legigényesebb növények közé. Vetése általában tavasszal történik, a magokat néhány centiméter mélyre helyezik a talajba. A növény érzékeny a túlzott nedvességre, ezért olyan éghajlaton érzi magát a legjobban, ahol a nyarak nem túlzottan hűvösek, az éves csapadékmennyiség pedig 500-1000 mm közötti.
A tapasztalat azt mutatja, a mérsékelt éghajlat kedvez a leginkább a lentermesztésnek. Európában például Franciaországban és Belgiumban vannak a legnagyobb lenföldek. Az érett növényeket kézzel vagy géppel szedik, majd a szálakat többek között rostolással és fonással készítik elő a szövésre.
Dióhéjban az általános tulajdonságairól
A haszonnövényből készített szövet számos utánozhatatlan előnnyel is rendelkezik. Először is, az abból készített vászon egy természetes és környezetbarát anyag, amelynek termelése során elenyésző mennyiségű műtrágyát és peszticidet használnak a gazdák. Másodszor, a lenvászon erős, tartós és kiváló hővezető, remek légáteresztő.
Az utóbbi két tulajdonsága miatt ideális viselet azoknak az embereknek, akik trópusi, szubtrópusi éghajlatú országokban élnek. Az anyag ezen kívül antisztatikus (nem úgy, mint a műszálas textíliák) és hipoallergén is, így akár az érzékeny bőrrel megáldott emberek is bátran viselhetik a könnyed szövetből készített ruházati elemeket – nem kell tartaniuk a bőrirritációtól.
Felejtsük el az izzasztó szituációkat
A tendencia, miszerint a trópusi országok lakói körében a lenanyagból készített ruhák igencsak nagy közkedveltségnek örvendenek, nem a véletlen műve. Ha van szövet, ami légáteresztő, akkor az a lenvászon: gyorsan szárad, a tapasztalatok pedig azt mutatják, azok, akik a szóban forgó anyagból készített ruhát viselik, kevésbé izzadnak meg, mint egy minőségi pamut ruhában.
S ha már a pamuttal vetettük össze, nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett sem, miszerint a lenből készített ruhák 12(!)-szer hosszabb ideig kitartanak, tehát ennyiszer strapabíróbbak, mint a pamutruhák.
Van-e egyáltalán hátránya?
Elképesztően színes spektrumon mozgó előnyeinek ellenére, a len anyagnak is megvannak a maga hátrányai, korlátjai, igaz elenyésző mennyiségben. Ha Önnek nem a vasalás a kedvenc háztartási elfoglaltsága, viszont több ruhája, sőt, az ágyneműje is a szóban forgó szövetből készült, nos… akkor van egy rossz hírünk, a len szövet ugyanis hajlamos a ráncosodásra, s mint olyan, gyakori vasalást igényel.
A vászon színét is nehéz hosszútávon megőrizni, mert kifakulhat. Nedves állapotban a szövet meggyengülhet, így, ha mosásra kerül a sor, mindenképpen kifordítva tegyük bele a mosógépbe az adott textilt.
Gondos odafigyeléssel azonban nagyban meghosszabbíthatjuk a szövet élettaramát
Tény, hogy a lenvászonból készült ruhaneműk tisztítása némi figyelmet igényel. Általában ajánlott finom mosóprogrammal, alacsony hőfokon mosni. Fontos, hogy ne tegyük azokat szárítógépbe, mert a magas hőmérséklet összehúzhatja az anyagot. Ideális esetben nedvesen vasaljuk a lenvászonból készült ruhaneműket, hogy megtartsák formájukat és minimalizáljuk a ráncosodást.
Mi a helyzet a fenntarthatósággal?
Ha a szóban forgó szövet fenntarthatósága kerül terítékre, arról túlzás nélkül kizárólag szuperlatívuszokban nyilatkozhatunk. Már magának a növénynek a termesztése is rendkívül fenntartható. A len kevés vizet és műtrágyát igényel, és képes növekedni olyan területeken is, ahol más növényeknek esélye sincs (korábban említettük, hogy nem tartozik az igényesebb, kényesebb haszonnövények közé).
A növény gyökerei mélyen behatolnak a talajba, javítva annak szerkezetét és termékenységét. A tendencia azt mutatja, a termesztése legalább 20-szor kevesebb energiát igényel, mint a pamut előállítása – ha valamin, akkor bizony ezen a statisztikán érdemes elgondolkodni.
A környezettudatos személyek pedig örülhetnek, hiszen ezzel még nincs vége: a növény termesztéséhez 30-szor kevesebb víz szükségeltetik, mint az imént említett társához, ami, tekintve Európa éghajlati viszonyait, adott, így különösebb öntözésre sincs szükség a mezőgazdasági folyamatok során.
Már egy hektárnyi is elképesztő mennyiségű oxigént állít elő – hogy ne a csak (stílszerűen) a levegőbe beszéljünk, ez számokban kifejezve így fest: az említett területnyi len nem kevesebb, mint 3,7 tonna szén-dioxidot alakít át oxigénné!
Még hulladék sem marad utána
Végül, de korántsem utolsósorban, fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a len minden részét felhasználják, így termesztése, kezelése közben nem keletkezik hulladék – a szálakból vásznat, a magokból olajat állítanak elő, a növény többi részét pedig állati takarmányként használják fel.
A fenntartható jövő záloga? A fenntartható jövő záloga!
Tény, hogy az eredeti vászonból készített ruhaneműk, kiegészítők és ágyneműk prémiumszínvonalukból kifolyólag magasabb árkategóriába tartoznak, mint például a pamuttermékek.
Ám érdemes egy pillanatra azon eltöprengeni, hogy a magasabb árért cserébe milyen kimagasló minőséget kapunk. Egy szó, mint száz: ha e textileknek szavazunk bizalmat, nemcsak a közvetlen, de a közvetett környezetünknek is jót teszünk, és magának a bolygónknak, így a fenntartható jövőnek az ügyét is szolgáljuk.
