Ruha Anyagok

Az, hogy milyen ruha anyagok kerülnek kiválasztásra egy-egy ruhadarab elkészítésére, sok dologtól függ. Az egyik a praktikum, a másik pedig az, hogy mennyire fontos valakinek a fenntarthatóság és a környezettudatosság. Manapság már nemcsak a divatérzékenységünkkel, de a kiválasztott ruha anyagokkal is megmutathatjuk, miben különbözünk másoktól.

Mióta világ a világ, az emberek öltözködnek. Először természetesen csak praktikus okokból tették, mivel nem rendelkeztek vastag bundával, ami megvédte volna őket az időjárás viszontagságaitól. Idővel azonban már azért öltözködtek, hogy szebbek, csinosabbak és vonzóbbak legyenek a maguk és mások szemében is.

Később pedig már a társadalomban elfoglalt pozíciójukat is jelezték az öltözékükkel. Volt olyan időszak, amikor bizonyos ruhadarabokat csak a nemesek és gazdagok viselhettek, az egyszerű emberek számára tiltottak voltak. A ruha anyagok festése is kizárólag természetes módon történt, növényi kivonatokkal és állati festékanyagokkal színezték a szöveteket.

A különböző társadalmi helyzet a színekben is tetten érhető volt, hiszen például a bíbort, amit a bíborcsiga váladékának felhasználásával érhettek el, csak a leggazdagabbak hordhatták. Az egyes színeknek a korábbi évszázadokban egyébként is külön jelentésük volt, viselőjük ezzel is üzent a környezetének.

A színek egy palettán mozogtak, hiszen növényi és állati festékekből nem lehetett minden színt kikeverni, időnként csak 5-10 árnyalatból választhattak a korabeli divat szerelmesei. Mára a ruha anyagok színezése is átalakult, a természetes anyagok használata kissé háttérbe szorult, hogy a színek kevésbé fakuljanak a használat során, sokáig ragyogóak maradjanak.

Miből készült korábban a textil anyag?

A ruha anyagok régen csak és kizárólag természetes alapanyagokból készültek, lenből, birkagyapjúból, pamutból, kenderből vagy épp hernyóselyemből, szőrméből. A technológiai fejlődésnek köszönhetően, és az ipari fejlesztések során azonban egyre több olyan alapanyagot alkottak meg a tudósok, melyek kiválthatják a régieket.

Egy időben nagy teret hódítottak a műszálak, melyek – nevükből is kiderül – műanyagból készültek. Egyes ruhaanyagokban csak összekeverték a természetes szálakkal a műszálakat, de sok olyan ruha is készült, melyek tisztán úgymond „nylonból” állt.

Évtizedeken át hódított ez a trend, de az elmúlt évtizedben már egyre gyakrabban a természetes alapanyagok felé fordulnak vissza a vásárlók, őket követik a divatházak. Természetesen a különféle, olajalapú műszálak még mindig megtalálhatóak a divat világában, úgymint az akril, a polisztirol, az elasztán, a poliamid, a polipropilén és a poliuretán.

Valami régi, valami új, ezek a mesterséges, de természetes alapú textil anyagok fajtái

Mikor a műszálas holmiknak bealkonyult, előtérbe kerültek a vásárlói igények a fenntartható és természetes alapanyagokból készült ruházattal kapcsolatban. Vannak cégek, amelyek a visszajuttatott textilhulladékból készítik modelljeiket, mások PET palackokból gyártanak ruhaanyagokat, de sok kutatás irányult a különféle szerves hulladékok újrahasznosítására a textilipar területén.

Ezen kutatások végeredménye lett a lyocell, az acetát, a cupro, a modal, a triacetát és a viszkóz. Ezeket a forradalmi fejlesztéseket alsó- és felsőruházatban, illetve a textilipar más területein is alkalmazzák. A természetes növényi alapú mesterséges ruha anyagok cellulóz felhasználásával készülnek különböző eljárások segítségével, de a cupro esetében a cellulóz mellé apróra vágott pamuthulladék is kerül.

Az újfajta gyártási technológia mellett mindegyikre jellemző, hogy kevésbé gyűrődik, mint a természetes alapanyagokból készült textilek. Mindemellett anyaguk rugalmas és légáteresztő, így sportoláshoz és az aktív életmódhoz kifejezetten alkalmasak.

Az örök klasszikus ruha anyagok még mindig hódítanak

A természetes növényi alapú, mégis mesterséges módon előállított ruhaanyagok rengeteg ember szívét hódították meg, de még mindig nagyon sokan vannak, akik a klasszikus értékeket helyezik előtérbe. Ők ragaszkodnak az évezredek vagy évszázadok alatt jól bevált, természetes alapanyagokhoz, igaz, azt ezek a fogyasztók is elvárják, hogy fenntartható és lehetőleg környezetkímélő módon jussanak hozzájuk.

Ezek nemcsak a növényi, de az állati szövetszálakra – alpaka, merinó gyapjú, angóra gyapjú, selyem, kasmír és moher – is igaz. A biogazdálkodásból származó, növényi alapanyagokból – len, kender, bambusz, bio pamut, pamut, juta és rami – készült ruha anyagok pedig egyenesen fénykorukat élik. Vannak, akik egészségügyi okokból ragaszkodnak egy-egy természetes alapanyaghoz, leggyakrabban allergia miatt.

A vegánok számára egyes ruha anyagok is tiltólistásak

A vegánság egyre nagyobb teret hódít szerte a világban. Az ezen életmód követői számára vegánnak lenni nemcsak táplálkozási kérdés, hanem etikai is. Ennek fényében elutasítanak mindent, ami az állatok kizsákmányolásából keletkezik, így a bőr, a különféle gyapjú – alpaka, merinó, angóra -, a toll és mindenféle szőrme használatát. A gyapjúhoz ugyanis nyírás, a tollhoz pedig tépés útján lehet hozzájutni, ezek pedig a vegánok meglátása szerint helytelen eljárási módok.

A szőrme már nemkívánatos a ruha anyagok között

Ez utóbbival azonban nemcsak a vegánok vannak így. A szőrmével ugyanis egészen más a helyzet, mint más állati eredetű alapanyagokkal. A szőrme holmikhoz ugyanis nem elég pusztán megnyírni egy állatot, hanem – mivel a szőrmét a bőrrel együtt nyúzzák le – ki is kell oltani az életét.

Ezt a tevékenységet úgynevezett szőrmefarmokon végezték, illetve végzik, ahol nemcsak tenyésztik az állatokat – csincsillákat, nyesteket, rókákat, nyulakat, stb. –, de le is ölték őket. Az elmúlt években azonban már olyan hullámokat vetett nemcsak az állatvédők, de a fogyasztók felháborodása is, hogy ezeket a szőrmefarmokat bezárták vagy bezárás alatt állnak.

Működtetésük állatkínzásnak, ezáltal pedig sok országban bűncselekménynek minősül. A szőrmerajongóknak a jövőben be kell érniük a valódihoz kísértetiesen hasonlító, kiváló minőségű műszőrmékhez, ha bundát akarnak viselni.